Emlékszel a rút kiskacsa meséjére? Pótgazdim szerint mintha rólam írták volna... Egy gyönyörű formájú 1 év alatti drótszőrű foxilány vagyok, akit brutálisan elhanyagolva dobtak ki egy kietlen vidéki erdőben. Még jó hogy egy kedves lány rámtalált és segített. Most már fővárosi lakos lettem, megszabadítottak a rengeteg albérlőmtől akik halálra csípkedtek és szívták a véremet, megrürdettek, meggyógyítottak és napról napra nő vissza a szépséges bundám is. Hamarosan újra királylány leszek. Azt mondják igazi antifoxi vagyok meg hogy álomkutya. Való igaz hogy nem kenyerem az ugatás, nem is gyakorlom soha, olyan fölöslegesnek tartom. Meg hát minek pattogjak mint valami labda úgyis sorra kerülök mert nálunk nem fukarkodnak a simivel, puszival meg a sok jó falattal. Néha nem is értem minek puncsol annyit érte a sok haver. Én inkább bizti ami bizti alapon mindig a mami sarkában vagyok nehogy elkódorogjon de ha nincs itthon jól elbandázok a skacokkal is. Az embergyerkőcöket nagyon szeretem, imádok játszani de nem megyek az agyadra, szobatiszta nyugis kutya vagyok de azért tök egyedül nem szeretek lenni. A cicák is a barátaim, nálunk legalábbis nagyon cuki nyávogik vannak őket szeretem. Nagyon fontos hogy meleg legyen a szobában ahol alszunk mert a hidegből már elegem van, ha megnő a bundám mindig figyelned kell rá hogy csini legyek egy kislány nem lehet topis. Az autózás, buszozás nagyon megy úgyhogy vihetsz magaddal szívesen vigyázok rád. Ha szereted a vidám, puszis, bohóc, ugribugri kis kutyákat akkor jó haverok lennénk az tuti! Nála lakom: zsuzsi@foxterriersos.hu; +3630 4608735

2011. december 20., kedd

2011. december 20.

Jelentem Fruska nagyon sokat tanult ma is - az én nagy örömömre.
Benn voltunk a városban és Murphy törvényének megfelelően kiakadt a karabíner - ott helyben összeroskadtam(szó szerint), mert biztos voltam benne, hogy Fruska megy neki a világnak. Majdnem infarktust kaptam - előrefutott a körút mellett 10 métert, majd szó nélkül visszajött és az ölembe hajtotta a fejét. Imádom

Ma gyakoroltuk, hogy nem kell mindenáron a kapun kiszökni, ha az nyílik. Nagyon sok türelem kell hozzá, de gyorsan tanul a kisasszony, holnap este folytatjuk a műveletet - hozzáteszem hogy két emberes feladat, sok türelmet és jutalomfalatot meg simogatást igényel.

A kutyaiskolában olyan nagyon kergetőztek 1,5 órán át, hogy itthon leroskadtak a radiátor mellé és nagyokat horkolnak Málnával.

Érdekes, hogyha én engedem el pórázról, akkor hibátlanul behívható, sőt ha nem játaszanak Málnával el sem mozdul a lábam mellől.


Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)